Simonovits 70
Társadalom- és természettudományi írások
Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig

MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet
Budapest • 2016

A kötet az Allianz Hungária Zrt. és a Közép-európai Brókerképző Alapítvány támogatásával készült.
A kötetet összeállította: Gál Róbert Iván és Király Júlia
Szakmailag ellenőrizte: Király Júlia
ISBN 978-615-5594-72-4
MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet
www.mtakti.hu
1112 Budapest, Budaörsi út 45.
Felelős kiadó: Fazekas Károly
Szerkesztette: Patkós Anna
A kötetet Kempfner Zsófia tervezte
Szöveg-előkészítés és grafikai munkák: Pető Ildikó

"A közoktatás indikátorrendszere” című kiadvány a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró törzsindikátor-rendszert, az indikátorok 2013. évre és az indikátorok nagy részében azok 2001-2012. évekre számított értékeit mutatja be. Az indikátor-rendszer kifejlesztésével  létrejött Magyarországon egy évente frissíthető kiadvány, amely alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról a változások trendjeiről, és  az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség is megismerje a magyar közoktatást leíró legfontosabb mutatókat.
A kötetet kiegészíti a Technikai útmutató "A közoktatás indikátorrendszere" című kiadványhoz, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.

Szemelvények A közoktatás indikátorrendszere c. kiadványból



A közoktatás indikátorrendszere és Technikai útmutató a közoktatás indikátorrendszere című kiadványhoz
MTA KRTK KTI, Budapest, 2015
Szerkesztette: Varga Júlia
A kötet szerzői:
Hajdu Tamás
Hermann Zoltán
Horn Dániel
Varga Júlia

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósult TÁMOP-2.3.2-09/1-2009-0001 projekt Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése című program eredményeit összefoglaló kötet.

Miért nem tudta a magyar munkapiac húsz év alatt sem kiheverni a rendszerváltás sokkját? Mi múlott a szaktárcán és mi a politikusokon? Hogyan lehetne növelni a foglalkoztatást? A foglalkoztatáspolitika két évtizedét áttekintő kötet 16 szerzője 22 fejezetben  rövid és közérthető összefoglalást ad a tartósan alacsony foglalkoztatás okairól, a lehetséges lépésekről, illetve arról, hogy mekkora mozgástere volt és ezt hogyan használta ki a szakpolitika a rendszerváltás óta. A meglévő szakirodalom kiegyensúlyozott összefoglalása mellett a kötet eddig kevéssé kutatott kérdéseket is górcső alá vesz: a 2. rész a foglalkoztatáspolitika kormányzaton belüli súlyát, a 3. rész a döntéshozatal minőségét vizsgálja. A foglalkoztatáspolitika három fő területen segítheti a munkapiac működését: ösztönözheti a munkaerő iránti kereslet és a kínálat szerkezetének megfelelését, növelheti a béralkalmazkodás rugalmasságát, és csökkentheti a munkahelyek betöltésével, illetve a munkába állással együtt járó költségeket.  A kötet 4., 5. és 6. része ezeknek a szakpolitikai feladatoknak a teljesítését tekinti át. A kötetet záró Adattár táblázatai Excel formátumban is letölthetők.
A kötet elkészítését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta.

A kockázati tőkések mások tőkéjét gyűjtik össze, majd fektetik be tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba. Csak átmeneti ideig tulajdonosok, ez alatt azonban aktívan bekapcsolódnak cégeik életébe, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy részesedésük eladásakor minél nagyobb hozamra tegyenek szert.
A szerző a kockázatitőke-ágazat két szegmensét, a klasszikus kockázatitőke-befektetéseket és a kivásárlásokat tárgyalja. A magyarországi kockázatitőke-piac nemzetközi beágyazódását a közép-kelet-európai régió trendjeibe illesztve vizsgálja. Kiemelt figyelmet szentel a hazai kockázatitőke-alapok forrásainak, a befektetések pénzügyi konstrukcióinak, a befektetésekből történő kilépések módozatainak, valamint a hozamoknak az ágazat tőkeellátására gyakorolt hatására. Több mint félezer, összesen mintegy ötmilliárd dollár értékű tranzakció tanulságait összegzi.

A könyv a privatizációt a posztszocialista rendszerváltás kontextusában tárgyalja. A szerző által kidolgozott új modell a szocialista vállalatok tulajdonosi-irányítási rendszerét, illetve ezen vállalatok privatizációját  három szereplővel írja le.  Az első szereplő az országot irányító pártállam vezére, a totalitárius vezető, illetve 1990 után a kancellári hatalommal rendelkező pártelnök-miniszterelnök. A második szereplő a (párt)állami bürokrácia, a harmadik a vállalati menedzsment.
A privatizációs tranzakciók végrehajtásában, illetve a folyamatok utólagos elemzésében a nehézségek nem a bonyolultságból, hanem az összefüggések szerteágazó voltából adódnak. A bőséges terjedelemnek ez a legfőbb oka.  Mivel a gazdaság alapvető termelőeszközeiről van szó, minden esetben sokféle érdek, szabályrendszer és szervezet érintettsége merül fel.  Ezeket is meg kell érteni, ha értékelni akarjuk, hogy mi miért történt, és történhetett-e volna lényegesen másképpen.
Három évtized munkája van ebben a monográfiában.  A szerző kezdetektől változatlan, mély meggyőződése, hogy a rendszerváltás körülményei között a központilag vezényelt, gyors magánosításnak nem volt alternatívája. Ennek hiányában az állami vagyont ellenőrizetlen körülmények között – aki bírja, marja alapon - széthordták volna.  Ezt a kényszert a III. Magyar Köztársaság első, szabadon választott kormánya felismerte, pontosabban szólva elfogadta a rendszerváltás előtti reform-közgazdász nemzedék helyzetértékelését, és ennek nyomán alapjában véve helyes utat választott a privatizáció módszereit illetően is.

Kemény István (1925–2008), a magyar szociológia egyik legnagyobb alakja 1977-ben megelégelte a kutatómunkáját és magánéletét ellehetetlenítő hatósági zaklatást, és elhagyta Magyarországot. Másfél évtizedes párizsi emigrációja idején heti rendszerességgel jelentkezett a Szabad Európa Rádióban rövid jegyzeteivel. A SZER müncheni központjában legépelt jegyzetek nagy része eltűnt, a hanganyagnak csak kisebb része lelhető fel a Széchényi Könyvtárban, de szerencsére fennmaradtak a géppel vagy kézzel írt eredeti szövegek. E kötet az 1980 és 1990 között elhangzott műsorokból tartalmaz válogatást. A Magyarországgal és a határon túli magyarokkal, az ország helyzetét közvetlenül érintő külföldi eseményekkel, a kor szellemi áramlataival foglalkozó „egypercesek” élőben idézik meg a rendszerváltás felé tartó országot, az államszocializmus végnapjait, egy új politikai-gazdasági rendszer megszületését.

A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként” kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető. A megye fejlettsége egy főre jutó GDP-ben mérve nagyobb, mint az országos átlag, hasonlóan kedvezőbb az infrastruktúra helyzete. Kolozsvár versenyhelyzetét előnyössé teszi földrajzi fekvése, az iparon belül a magas technológiájú ágazatok viszonylag nagy súlya, valamint egyetemi város lévén, a magasan képzett munkaerővel való ellátottsága. A kolozsvári metropolisz övezet 2008-ban jött létre. A regionális fejlesztési társulásba Kolozsvár, a megyei önkormányzat és tizenhét község lépett be azzal a céllal, hogy pótlólagos beruházási forrásokhoz jussanak és közösen fejlesszék az infrastruktúrát. A 2008-2009-es gazdasági válság a pénzügyi és kereskedelmi szektort, az építőipart és számos ipari ágazatot érintett. Nőtt a munkanélküliség, a fejlesztések lelassultak, de nem álltak meg. Azóta a válságból történő kibontakozás megindult. Kolozsvár gyors fejlődése jó példája annak, hogy a város és környezete képes kihasználni gazdasági adottságait és Erdély gazdasági központjává fejlődhet. Mindez kedvező hatással lehet a határ menti gazdasági integrálódásra.

A régiós kockázatitőke-befektetések öt évig tartó aranykora 2008 őszén véget ért. A régió átmeneti felértékelődésének a globális pénzügyi válság vetett véget. Mivel a közelmúltban a régióbeli befektetésekre összegyűjtött rendkívül nagy összegű tőke egy jelentős részét a kockázatitőke-alapok várhatóan még be fogják fektetni, a régióban a következő egy-két évben még nem várható a kockázatitőke-finanszírozásnak a fejlett piacokhoz hasonló mértékű drasztikus visszaesése. Az elemzés Közép- és Kelet-Európa kockázatitőke-finanszírozásának várható fejleményeit a régióban az elmúlt években érvényesült tendenciák ismeretében kísérli meg előrejelezni. Ehhez áttekinti a befektetésekhez rendelkezésre bocsátott tőke volumenében és forrásának szerkezetében bekövetkezett változásokat, valamint a tényleges befektetések földrajzi és szektorális alakulásának tendenciáit. Táblázatokba foglalva részletezi az egyes régiós alapok forrásait, kezelt tőkéjét illetve fontosabb befektetéseit, számos példán keresztül mutatva be a befektetők által alkalmazott vállalati szintű stratégiákat. Ugyancsak vállalati példákkal illusztrálva elemzi a régiós alapok befektetéseiből történő kilépések módszerét és hozamát. A régióbeli kockázatitőke-piacot nemzetközi keretbe ágyazó elemzés az amerikai jelzálogpiaci válság nyomán bekövetkezett pénzügyi válság és recesszió régióra gyakorolt várható hatásainak mérlegelésével zárul.

A könyv fő célja az EU új tagállamai közül négyben (Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovénia) a korai kilencvenes évek óta lezajlott társadalmi-gazdasági változásoknak a bemutatása és számszerűsítése.
A széleskörű társadalmi-gazdasági változások közül a kötet kiemelt részletességgel foglalkozik a szociálpolitikában bekövetkezett nagy változások hatásaival, a gazdasági aktivitásban, a foglalkoztatásban, az iskolai végzettségben, a háztartások jövedelmi szintjében, a háztartások közötti jövedelmi egylőtlenségben, valamint a jövedelmi szegénység kockázatában bekövetkezett változásokkal. A bemutatott kutatás értéke nem csak abban mutatkozik meg, hogy előnyös módon ötvözi az aggregált és a mikorszintű adatok használatát, hanem módszertani egységességében is. Az egyes országtanulmányok közös módszertani alapjait a technikai kérdéseket tárgyaló melléklet részletesen ismerteti.
A kötetet megalapozó kutatást – az EU "Competitive Pressure and its Social Consequences in EU Member States and in Associated Countries"
(A verseny-nyomás és annak társadalmi következményei EU-tagállamokban és társult országokban) című programja keretében – az MTA Közgazdaságtudományi Intézete koordinálta, Halpern László vezetésével  (http://econ.core.hu/comppress/). A kiadvány kizárólag angol nyelven jelent meg.

The book’s main aim is to describe and quantify the large socioeconomic changes which have occurred in four new Member States of the European Union (Bulgaria, Hungary, Romania and Slovenia), since the early 1990s. Within the broad frame of socioeconomic change, a number of topics were explored in greater detail: the impact of large changes in social policy, changes in activity, occupational status and educational attainment, household income sources and income inequality, and risk of income poverty.
The value of this research lies not only in its "blend" of aggregate statistical data and micro-data, but also in its methodological coherency. The country chapters are based on common methodological guidelines, which are thoroughly explained in the Technical Annex.
The book relies on research supported by the project "Competitive Pressure and its Social Consequences in EU Member States and in Associated Countries”" coordinated by the Institute of Economics HAS , project manager László Halpern. (http://econ.core.hu/comppress/).

A rendszerváltás után a nyolc osztályt vagy azt sem végzett népesség foglalkoztatása rendkívül alacsony szintre süllyedt a visegrádi országokban. Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország az utolsó öt helyet foglalják el az EU-tagországok rangsorában a képzetlenek foglalkoztatási aránya alapján. A könyv ezt a példátlan mértékű kiszorulási folyamatot mutatja be, vitába szállva azokkal a nézetekkel, amelyek a jelenséget magyar sajátosságnak, romaproblémának vagy statisztikai látszatnak gondolják, és a képzetlen munkanélkülieket „foglalkoztathatatlannak” tekintik. A könyv alapos empirikus elemzések eredményeire támaszkodva érvel amellett, hogy alkalmasan megválasztott foglalkoztatáspolitikai eszközökkel meggátolható a társadalom végzetes kettészakadása.

Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) tagjait az a meggyőződés vezette, hogy az iskolarendszer nem újulhat meg egymástól elszigetelt reformkezdeményezések révén, hogy az oktatás nemzeti ügy, amelynek fejlesztését ki kell vonni a napi politika erőteréből, és hogy halaszthatatlan feladat az új folyamatok elindítása.

Megjelent a 'Piacok, globalizáció, harmadik út - Lányi Kamilla válogatott tanulmányai' című emlékkötet Kovács János Mátyás bevezető tanulmányával. A kötetben Lányi Kamilla legfontosabb - 1948 és 2002 közötti - írásaiból válogattak a szerzők. Kiadó: KOPINT - DATORG Zrt. A Kötet kiadását támogatta az MTA KTI. Kapható a Líra és Lant Fókusz könyváruházaiban, valamint az MTA KTI könyvtárában is, Bálint Évánál (balinte@econ.core.hu és 06 1 309 2649). A könyv ára: 500 Ft.

A kötet célja a kereskedelmi koncentráció módszertanának, tendenciáinak és néhány hatásterületének elemzése.
A kereskedelmi koncentráció módszertana a szakirodalomban elhanyagolt területnek számít. Ez a helyzet a folyamat és hatásai nem kellő ismeretének és téves következtetések levonásának veszélyét hordozza magában. A könyv próbálkozás a kereskedelmi koncentráció módszertanának elemzésére és rendszerezésére annak érdekében, hogy hozzájáruljon a módszertan fejlesztéséhez.
A koncentráció általános tendencia, amely a nagyméretű kereskedelem pozíciójának megerősödéséhez vezetett szinte mindenütt a fejlett világban és felszínre hozta a konfliktusokat a nagy és a kis vállalati, bolti méret között. Különösen a mikro-vállalkozások és a kisboltok vannak nehéz helyzetben.
A koncentrációnak a mikro-vállalkozásokra, kisboltokra gyakorolt hatása a magyar kereskedelemnek is az egyik hosszú távú problémáját jelenti. Hogyan tudnak alkalmazkodni, melyek lehetnek a jövőbeni funkcióik, továbbá mi lehet az állam és az önkormányzatok szerepe? A kötet hozzá kíván járulni e kérdések megválaszolásához.A kötet első fejezete a módszertant elemzi. Elsőként a kereskedelem és a kereskedelmi koncentráció fogalmával, majd a koncentráció, a vállalati és bolti szervezetek, továbbá a koncentráció vizsgálatok osztályozásával foglalkozik. Ezt követően az elemzési eszközöket mutatja be.
A második fejezet a kereskedelmi koncentráció külföldi tendenciáit elemzi. Vizsgálja a globális tendenciákat, továbbá az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország és Ausztria kereskedelmét, majd áttekintést ad a versenyelemzési és piacszerkezeti vizsgálatokról, továbbá a koncentráció néhány hatásterületéről.
A harmadik fejezet először a magyar kereskedelem vállalati, a bolthálózati és a települési koncentrációjának tendenciáit vizsgálja. Ezt követően foglalkozik a magyar kereskedelmi kisvállalkozások, kisboltok helyzetével és jövőjével.