EdEN (Education Economics Network – Oktatásgazdaságtani Hálózat)
Horizon 2020 Twinning projekt 2016-2018
A Horizon 2020 Twinning projekt EdEN (Education Economics Network – Oktatásgazdaságtani Hálózat) három nemzetközileg elismert egyetem – KU Leuven, University of Maastricht és a Politecnico di Milano – oktatásgazdaságtani csoportjai és a Közgazdaságtudományi Intézet oktatás és munkaerőpiaci csoportja közötti kapcsolatokat erősíti. A 2016 és 2018 között futó projekt három szélesebb módszertan köré csoportosítva ösztönzi az intézetek kooperációját. A három módszertan a programértékelés, strukturális modellezés és hatékonyságvizsgálat. A projekt legfontosabb célja az oktatásgazdaságtannal foglalkozó kutatók közti kooperáció erősítése, de további célja az oktatásgazdaságtani témák kutatásában való részvétel ösztönzése a PhD diákok és fiatal kutatók körében. Angol nyelvű weboldal itt található: www.edenproject.eu
A kutatási program honlapja: http://www.edenproject.eu/
|
Partnerek:
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Katholieke Universiteit Leuven – Leuven Economics of Education Research Universiteit Maastricht – Top Institute for Evidence Based Educational Research Politecnico di Milano, Department of Management, Economics and Industrial Engineering
|
A társadalmi innovációk gazdasági terének megteremtése
Creating Economic Space for Social Innovation, EU 7. K+F Keretprogram 2014-2018
A CrESSI projekt azt vizsgálja, hogyan lehet megteremteni a társadalmi innovációk – azaz a marginalizált, a döntési és társadalmi folyamatokból kirekesztett egyének és csoportok életének javítását célzó új megoldások – gazdasági előfeltéteteleit. A projekt intézményi megközelítésben vizsgálja a kirekesztettséget előidéző legfontosabb okokat és mechanizmusokat. Erre támaszkodva olyan szakpolitikai intézkedéseket javasol, amelyek elősegítik a kirekesztettséget és a különböző típusú gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő társadalmi innovációk bevezetését és széles körű alkalmazását.
A projekt kiemelt elemzési témái:
- Hogyan befolyásolják a szegények, a kirekesztettek és sérülékenyek esélyeit a piaci működés szabályai, valamint az egyéb társadalmi-gazdasági mechanizmusok?
- Milyen tényezők támogatják, illetve akadályozzák a társadalmi innovációkat az eltérő szervezeti-intézményi rendszerekben?
- Milyen szerepet játszanak a szakpolitikai eszközök a társadalmi innovációk finanszírozásában, az ilyen innovácók megszületését és terjedését szolgáló ökoszisztémák létrehozásában?
- Hogyan lehet mérni a társadalmi innovációk hatását a különböző elemzési szinteken?
A kutatási program honlapja: CrESSI
|
Partnerek:
University of Oxford (ko-ordinátor), Egyesült Királyság Austrian Institute of Technology, Ausztria Delft University of Technology, Hollandia MTA KRTK KTI Università di Pavia, Olaszország Universität Greifswald, Németország Universität Heidelberg, Németország University of Tampere, Finnország
|
Az európai versenyképesség feltérképezése
Mapping European Competitiveness EU 7. keretprogram 2013-2015
A versenyképesség növelése az Európai Unió központi célkitűzése, mely különösen nagy hangsúlyt kap az Euróövezet országaiban. A projekt célja a versenyképesség vizsgálata és európai szintű összevetése során használható, már meglévő adatbázisok feltérképezése, valamint a további adatigények felmérése. A program keretein belül részletes áttekintés készül azon adatbázisokról, melyeket a jelenleg használt versenyképességi mutatók számításához használnak, továbbá azokról, melyek új mutatók kiszámításához lehetnek szükségesek. A projekt az elérhető adatbázisok összekapcsolhatóságát országos és Európai Uniós szinten vizsgálja. A projekt első fázisának eredményei alapján javaslatok készülnek a versenyképesség méréséhez szükséges adatok elérhetőségének és minőségének javítására, valamint új adatbázisok létrehozására. A program célja, hogy hozzájáruljon egy olyan új kutatási irány elindításához, mely összhangot teremt a versenyképesség mérésének mikro- és makro dimenziói között és melynek eredményeképpen jobb versenyképességi mutatók születhetnek.
A kutatási program honlapja: MapCompete
|
Partnerek: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Magyarország Bruegel Belgium Centro Studi Luca d'Agliano Olaszország Institut für Angewandte Wirtschaftsforschung Németország Ecole d'Economie de Paris Franciaország Fondation Nationale des Sciences Politiques Sciences Franciaország
|
Agrár-élelmiszer ágazatok termék kínálati láncok nemzetközi összehasonlítása: az EU és nemzetközi piacokon a versenyképesség és teljesítmény determinánsai
COMPETE – EU 7. keretprogram 2012-2015
A projekt célja az európai élelmiszerláncok versenyképességének koherens és innovatív felmérése, számos új módszer alkalmazásával. Ezek alapján célunk kongruens, koherens és konzisztens policy ajánlások megfogalmazása, elsősorban a tudás alapú európai bio-gazdaságok versenyképességének a javítására.
A kutatás két fő csapásiránya a következő:
(1) a versenyképesség koncepciója és indikátorai valamint
(2) determinánsai.
Az első részben válogatott mikro és makró elméleti háttér alapján dolgozzuk ki a versenyképesség átfogó meghatározását, mely a későbbi empirikus elemzés keretét szolgáltatja. Az EU pozícióját a főbb versenytársak és nemzetközi piacok tükrében elemezzük.
A kutatás második része válogatott versenyképességet meghatározó faktorok vizsgálatával foglalkozik. A teljesség igénye nélkül, ide tartoznak a szabályozói beavatkozások, üzleti környezet, agrárium és élelmiszer-feldolgozás termelékenysége, hazai és nemzetközi piacok működése, irányító struktúrák valamint innovatív eljárások alkalmazása. Ez az elemzés hozzájárul a versenyképesség jobb és mélyebb megértéséhez és policy ajánlások megfogalmazásához.
A kutatási program honlapja
Zárókonferencia: 2015. szeptember 22. Brüsszel Meghívó Program Összefoglaló tanulmány
|
Partnerek: Leibniz Institut fuer Agrarentwicklung in Mittel- und Osteuropa (IAMO), Germany - the Coordinator Institute of Agricultural Economics, Romania Wageningen University, The Netherlands Univerza na Primorskem- Universita della Primorska Universita del Litorale, Faculty of Management Koper, Slovenia Ceska Zemedelska Univerzita v Praze, Czech Republic Universita degli Studi di Milano-DEMM, Italy University of Newcastle Upon Tyne, Great Britain Ekonomski Fakultet, Univerzitet V Beogradu, Serbia Uniwersytet Warszawski, Poland Vod Jetřichovec, Družstvo, Czech Republic Potravinarska Komora Ceske Republiky, Czech Republic Balkan Security Network, Belgrade, Serbia Asociatia Romana de Economie Rurala Si Agroalimentara "Virgil Madgearu”, Romania Bundesvereinigung der Deutschen Ernährungsindustrie e.V. - BVE, Germany Federazione Italiana Dell’industria Alimentare Associazione, Italy
|
Növekedés, innováció és versenyképesség: a kohézió elősegítése Kelet- és Közép-Európában
GRINCOH - EU 7. keretprogram 2012-2015
A projekt két, a kelet- közép-európai gazdaságok fejlődését meghatározó folyamattal foglalkozik: egyrészt azzal az ellentmondással, ami a termelékenység gyors növekedése és a hosszabb távú, fenntartható növekedést biztosító innovatív kapacitások lassú kiépítése között mutatkozott meg; másrészt a gyors növekedés eredményeként kialakult jelentős aránytalanságokkal, amelyek gazdasági, szociális, területi és környezeti téren jelentkeznek. A projekt célja, hogy (a) egymástól eltérő politikai kereteket, intézményi adottságokat és fejlesztési stratégiákat feltételezve alternatív fejlődési forgatókönyveket dolgozzon ki a kelet- közép-európai gazdaságok számára 2020-ig; (b) építve a térség innovációs és műszaki fejlesztési képességeire feltárja a fenntartható növekedés és a nagyobb gazdasági, szociális és területi kohézió eléréséhez szükséges feltételeket; és (c) szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki, különös tekintettel az EU kohéziós politikájára.
A projekt 2012-től 2015-ig tart. A kutatásokra kilenc – egymáshoz horizontálisan és vertikálisan kapcsolódó – tudományos alprojektben kerül sor. Az MTA-KRTK munkatársai hat alprojektben vesznek részt, és ebből hármat koordinálnak.
A projekthez kapcsolódó linkek:
A kutatási program honlapja A kutatás hírlevele
|
Partnerek: University of Warsaw (Lengyelország) The Vienna Institute for International Economic Studies (Ausztria) MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont University College London (Nagy- Britannia) The Halle Institute for Economic Research (Németország) University of Strathclyde (Nagy-Britannia) Politecnico di Milano (Olaszország) Bucharest Academy of Economic Studies (Románia) University of North Finland (Finnország) Pécsi Tudományegyetem Institute of Baltic Studies (Észtország) Institute for Economic Research (Szlovénia) Kutatásvezető: Grzegorz Gorzelak (Centre for Regional and Local Studies, University of Warsaw)
|
Tanuló és Innovációs Hálózatok Támogatása a Fenntartható Mezőgazdaságban
SOLINSA EU 7. keretprogram 2011-2014
A kutatási program a fejlődéshez szükséges tudás generálásának, átadásának folyamatát elemzi a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. A kutatás fő célja annak megértése, hogyan működnek a gyakorlatban a tanuló és innovációs hálózatok a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés területén (LINSA). Szeretnénk rávilágítani a társadalmi tanulás útjában álló akadályokra és feltárni azokat a szakpolitikai, finanszírozási, megoldásokat, kutatási, oktatási, tanácsadási lehetőségeket, melyek hatékonyan segíthetik a LINSA-kat a jobb eredmények elérésében. A projekt elvárt konkrét eredményei:
- a fenntartható mezőgazdaság, innováció és a társadalmi tanulás által érintett gyakorlati szakemberek által felhasználható metodológiai eszköztár és képzési anyag
- szakpolitikai ajánlások melyek segítik a tanulás és innováció hatékonyabb rendszerének kialakítását;
- a társadalmi tanulás és innováció folyamatának feltárását segítő tudományos, analitikai keret és módszertan.
A projekt honlapja Leader összefogás intro Naturama okos-túrák - Vidékfejlesztés a turizmusban Nemzetközi együttműködés film Együtt könnyebb - Térségek közötti együttműködés
|
Projekt kordinátor: Research Institute of Organic Agriculture (Fibl), Switzerland Partnerek: - France, Institut de l’élevage
- Germany, University of Hohenheim
- Hungary, Institute of Economics of Hungarian Academy of Sciences
- Italy, University of Pisa
- Latvia, Baltic Studies Centre
- Switzerland, AGRIDEA, the Federal Institute for Technology, and Research Institute of Organic Agriculture (Fibl)
- The Netherlands, Wageningen University communication and innovation studies and rural sociology
- United Kingdom, University of Gloucester, and University of the West England Bristol
|
Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése
TÁMOP - 2.3.2-09/1-2009-0001
A projekt célja, hogy a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának várható közép- és hosszú távú változásáról információkat nyújtson a munkaerőpiac szereplőinek, mindenekelőtt a pályaválasztás előtt állóknak, az álláskeresőknek és a foglalkoztatáspolitikát alakító szakembereknek, valamint a foglalkoztatói oldal számára.
A konkrét cél országos, ugyanakkor releváns szempontok szerint megbontható munkaerő-piaci előrejelzések készítésére alkalmas előrejelző rendszer (modellkeret és adatbank), valamint a célcsoportok igényeinek megfelelő, a rendszer eredményeiből építkező információs rendszer kialakítása. Az előrejelzések készítése során egyidejűleg vesszük figyelembe a magyar gazdaság múltbeli fejlődéséből kiolvasható, valamint a közvetlenül nem következő fejlődési pályákat és várakozásokat. A projekt a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat bemutatásával, a kereslet és kínálat egybevetésével, az elhelyezkedés esélymutatóinak bemutatásával segíti azokat a mechanizmusokat, intézményeket, amelyek célja a munkaerőigények kielégítése, és az álláskeresők elhelyezkedésének támogatása.
A projekt keretében létrejövő munkaerő-piaci előrejelzés és erre épülő szolgáltatás a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti távolság csökkentését, az összhang kialakítását szolgálja, várhatóan segíti a pályaválasztók, illetve pályamódosítók tájékozódását, a munkaerőpiac által igényelt képzettségek megválasztását. Tovább >>>

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Végrehajtásért felelős intézmény: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. http://www.nfu.hu Irányító Hatóság: Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága 1066 Budapest, Mozsár u.16. https://hepih.nfu.hu Közreműködő Szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. „C” épület http://www.esza.hu
A kutatási program honlapja
|
Projekt azonosító száma: TÁMOP-2.3.2.- 09 / 1 - 2009 - 0001 Projekt fizikai megvalósításának időtartama: 2010.04.01. - 2013.02.28. Szakmai vezető: Galasi Péter Szakmai vezető-helyettes: Cseres-Gergely Zsombor
|
Európai vállalatok a globális gazdaságban: országon belüli szakpolitikák a külső versenyképességért
EFIGE - EU 7. keretprogram projekt
Az európai országok gazdasági fejlődése, polgárainak jóléte azon is múlik, hogy az országban működő vállalatok sikeres termelési és külkereskedelmi tevékenységet tudnak-e folytatni az EU határain belül és kívül. A projekt az európai vállalatok nemzetközivé válásának mintáit vizsgálja. A szakpolitikákat megragadni képes megfelelő és hatékony mérőszámok segítségével vizsgálja a vállalkozások külföldi működését előmozdító vagy fékező tényezők hatását, mint a vállalatméret és termelékenység növekedése, a tulajdontípus vagy a vállalatirányítás, pénzpiaci kapcsolatok, innováció, a makroökonómiai környezet. A módszerek között elméleti és empirikus kutatások, elméleti és szakpolitikai viták, valamint egy több országra kierjedő kérdőíves felmérés is szerepel. A projekt a következő fontosabb kérdésekre összpontosít:
mely sajátosságok tehetik verenyképesebbé és sikeresebbé az európai vállalatokat a nemzetközi piacokon? Ezek milyen mértékben járulnak hozzá a termelékenységi és foglalkoztatási ereményekhez? A nemzetközi piachoz való kapcsolódás tanulási folyamatán keresztül növekedik-e a vállalatok teljesítménye? Egyes országok miért eredményesebbek a nemzetközi kereskedelemben és a közvetlen külföldi befektetések elérésében? Milyen szakpolitikák képesek javítani egy nemzet külkereskedelmi teljesítményén? Az egységes piac integrációja elősegíti-e a termelékenység növekedését? Az euro bevezetése élénkíti-e a határokon átnyúló üzleti tevékenységet? Hogyan lehetne bevonni a nemzetközi piacokra azokat az európai vállalatokat, amelyek jelenleg nem vesznek részt a nemzetközi kereskedelemben? Milyen eszközökkel lehet elhárítani a külkereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések útjában álló nehézségeket? Mely szakpolitikákkal maximalizálható a nyereség és simítható az alkalmazkodás?
A projekthez kapcsolódó linkek:
EFIGE honlapja
|
Partnerek: Bruegel (Belgium) Universidad Carlos III de Madrid (Spain) Centre for Economic Policy Research (UK) MTA Közgazdaságtudományi Intézet (Magyarország) Institute for Applied Economic Research (Germany) Centro Studi Luca d'Agliano (Italy) UniCredit (Italy) Centre d’Etudes Prospectives et d’Informations Internationales (France) Csatlakozó partnerek: Bank of Belgium Bank of France Federal Bank of Germany Bank of Italy Bank of Spain OECD
|
Foglalkoztatás és bérek a közszférában
Mikroökonometriai elemzések
A kutatás célja, hogy átfogó mikroökonómiai elemzés keretében vizsgálja a magyar közszféra munkaerőpiacát. Mindeddig nem került sor a költségvetési szektor átfogó reformjára, mindazonáltal két jelentős, a közszférában dolgozókat érintő változás is történt: a közalkalmazottak 2002. évi béremelése és az utóbbi évek létszámleépítése, amely elsősorban a közigazgatást érintette. A reform még messze nem befejezett, ezért a közszféra munkaerőpiaca mind elméleti, mind közpolitikai szempontból fontos és érdekes kutatási terület. Először összehasonlítjuk az üzleti és a közszférát; feltárjuk a munkapiaci szabályozás és a bérmeghatározás terén mutatkozó különbségeket, a relatív bérek alakulását, illetve azt, hogy milyen különbségek vannak a köz- és az üzleti szférában dolgozó családok között. Másodszor, olyan kérdéseket vizsgálunk, amelyek csak a 2002. évi hirtelen és nagymértékű béremelés által teremtett kvázikísérleti környezetben elemezhetők megfelelően. Tárgyaljuk a béremelés hatását a közszféra bérelőnyére és a közalkalmazottak kereseti egyenlőtlenségére, a munkaerő demográfiai és képzettség szerinti szerkezetére és a munkaerőpiac kínálati oldalára. A köz- és üzleti szektor bérei közötti átterjedést is elemezzük. Végül azonosítjuk az utóbbi években végrehajtott létszámleépítés által leginkább érintett csoportokat, és azt tárgyaljuk, hogy ezek a dolgozók milyen munkaerőpiaci tranzíciókon mentek keresztül, és milyen hatással volt ez béreikre.
A projekthez kapcsolódó linkek:
Project research proposal
|
Megbízó: OTKA Kutatásvezető: Telegdy Álmos (MTA KTI)
|
Tudomány, innováció, vállalatok és piacok a globális világban
SCIFI-GLOW - EU 7. keretprogram projekt
A szellemi tulajdon védelmét és az innovációs befektetések támogatását a tudás, mint közjó és annak jelentős átterjedési lehetőségei magyarázzák. A projekt a globalizáció hatásaként a kutatási és a vállalati szektorban érvényesülő azonos és eltérő trendeket vizsgálja: például, a globalizáció okozta erősödő verseny vajon magasabb termelékenységhez vezet-e a két szektorban? Mik a fokozódó verseny lehetséges hátulütői például a kimenetek instabilitásában vagy egyenetlenségében? Milyen hasonló globalizációs tendenciák figyelhetők meg a két szektorban Ázsia térhódításának nyomán? Milyen mértékben gyorsult a kutatási szektorban előállított ismeretek átadása a a termelő és szolgáltató vállalatok felé? A projekt két fő részből áll. Az első célja a globalizált világ keretei közötti tudás termelését leíró ismeretek bővítése. Az így kapott ismeretek a projekt másik része számára hasznos információkkal szolgálnak, amely a globalizációnak a vállalatok szervezeteire gyakorolt hatásait vizsgálja, különös tekintettel a tudás felhasználására és a termelékenységi, foglalkoztatási és versenyképességi következményekre. Célja a tudomány, az innováció és a termelés közötti interakció egységes keretben való elemzése.
A projekthez kapcsolódó linkek:
A kutatási program honlapja
|
Koordinátor: Centre for Economic Policy Research (United Kingdom) Partnerek: Université Libre de Bruxelles (Belgium ) University of Munich (Germany) Universiteit Maastricht (Netherlands) Katholieke Universiteit Leuven (Belgium) The London School of Economics and Political Science (United Kingdom) Centre National de la Recherche Scientifique (France) Toulouse School of Economics (France) Universidad Carlos III de Madrid (Spain) MTA Közgazdaságtudományi Intézet (Magyarország)
|
A foglalkoztatáspolitika két évtizede
A projekt keretében a Budapest Intézettel együttműködésben tanulmánykötet készült, amely a magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt húsz évét tekinti át. Felméri az eddigi - szerény - eredményeket és ezt az elméleti irodalommal és a nemzetközi tapasztalatokkal összevetve megmutatja azokat a lehetséges elmozdulási irányokat, amelyek révén a szakpolitika nagyobb sikerrel tudna hozzájárulni a foglalkoztatás bővüléséhez.
A legtöbb fejezet meglévő kutatási eredményekre, többségükben a szerzők saját korábbi munkáira támaszkodik, és alapvetően az 1990 és 2010 közötti időszakot tekinti át.
2012. április 11-én konferenciát rendeztünk a kötet bemutatására Az eltűnt egymillió munkahely nyomában címmel.
Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén
TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0041
A projekt keretében az ELTE Társadalomtudományi Karának alkalmazott közgazdaságtan (BA) képzésének a nem alapozó ismereteket és szakmai törzsanyagot érintő, hanem kifejezetten speciális szakmai és interdiszciplináris ismereteket adó tantárgyak tananyag- és ehhez kapcsolódó tartalomfejlesztése valósul meg.
A program eredményeképpen digitális tartalmak jönnek létre, melyek online formában bárki számára elérhetővé válnak (intézményen belül moodle, coospace, és intézményen kívül www.tankonyvtar.hu, eltecon.hu, www.bkiado.hu), a munkaerőpiaci igényekhez igazodó, nemzetközi tananyagokat is adoptáló, gyakorlati tudást adó tartalommal.
A fejlesztés lehetőséget teremt az ELTE-nek és azon belül is a TÁTK-nak arra, hogy felkészüljön a bolognai folyamatból, az Európai Képesítési Keretrendszerből, az egész életen át tartó tanulás stratégiájából fakadó követelmények teljesítésére, melynek keretében modulrendszerű tananyagok jönnek létre és a tananyagok nagy része angol nyelven is elérhetővé válik.
 A projekt az Európai Unió (Európai Szociális Alap) és a Magyar Állam finanszírozásával valósul meg.
|
A projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0041 A projekt megvalósításának időpontja: 2010. április 1. – 2011. szeptember 30. Szakmai vezető: Pete Péter Projekt vezetője az MTA KTI-ben: Halpern László A projektet három konzorciumi partner valósítja meg: Főkedvezményezett: Eötvös Loránd Tudományegyetem További kedvezményezettek: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Balassi Kiadó
|
(MICRO-DYN) EU 6. Keretprogram
A projekt központi kutatási célja, hogy átfogóan és módszertani szempontból koherens módon elemezze az innováció, a versenyképesség, a foglalkoztatás és a növekedés főbb hajtóerőit a mai európai gazdaságban. A kutatás abból indul ki, hogy az innováció, a versenyképesség és a vállalati növekedés mikroökonómiai megalapozása, valamint a vállalatok és a munkapiac kölcsönhatásainak megértése kulcsfontosságú ezen változók mozgása aggregált - regionális, ágazati vagy makro - szintű viselkedésének megértéséhez. Ezért a projekt központi eleme a több országra kiterjedő integrált és összehasonlító vállalati szintű kutatás.
Az elemzés az európai régiókat, iparágakat és országokat átfogó adatbázisokat használ. A vállalati szintű egyedi adatok elemzése olyan modellek alkalmazását teszi szükségessé, amelyek lehetővé teszik a heterogén vállalatok vizsgálatát. Ezeket a modelleket ezután ágazati, regionális és nemzetgazdasági szintre kell aggregálni az aggregált változók viselkedésének értelmezéséhez. Jelenleg csak kevés ilyen modell létezik, mert a kutatók vizsgálatai általában csak az egyes aggregáltsági szintekre korlátozódnak anélkül, hogy ezek egymásra gyakorolt hatásait elemeznék. Ennek a területnek a tovább fejlesztése kiemelkedő fontosságú, mert a szilárd mikroökönómiai alapok segítenek a kulcsfontosságú mikroökonómiai és szakpolitikai paraméterek szerepének megvilágításában, amelyek változásai meghatározzák az erőforrások újraelosztását az egyes ágazatokon, régiókon és országokon belül, illetve azok között.
A projekt 2006-tól 2010-ig tart. Szerkezetileg hét tudományos alprojekt köré szerveződik, melyeket a közös és egymást részben átfedő mikroszintű adatok használata, a közös kutatási program, valamint a kutatási módszerek közös kialakítása és felhasználása köt össze.
Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században
A kutatásnak a munkagazdaságtan, oktatásgazdaságtan és a neveléstudomány területéhez tartozó vizsgálatai a következő kérdésekre adnak választ: hogy függ össze a képzetlen népesség kiszorulása a munkaerőpiacról e népesség alacsony tudásszintjével? Mi magyarázza az iskolázatlan népesség alacsony álláskeresési intenzitását? Tudja-e az iskola kompenzálni a tanulók családi hátrányait? Mik az okai az iskolák közötti minőségi különbségeknek? Hogyan hat a tanári munkaerőpiac működése az iskolák minőségi különbségeire? Mely tényezők tartják fenn az iskolai szegregációt, és ez milyen következményekkel jár a hátrányos helyzetű tanulók későbbi pályafutására? Mik a jellemzői a tanulók tudásának, tanulással kapcsolatos attitűdjeinek? Milyen összefüggés mutatható ki a regionális, települési és iskolai változók valamint a tanulók tudásszintje között? A projekt javaslatokat fogalmaz meg az oktatáspolitika és a foglalkoztatáspolitika számára a feltárt problémák megoldása érdekében.
A projekthez kapcsolódó linkek:
A kutatási program honlapja
|
Megbízó:. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Kutatásvezető:. Fazekas Károly (MTA KTI)
|
A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kontextusában
Magyarország foglalkoztatási helyzete nem változott érdemben 2000-2004-ben, a foglalkoztatás növekedése 2001-ben megtört, a foglalkoztatási ráta az ezredforduló idejére kialakult szinten stabilizálódott. A munkaerőpiaci kulcsmutatók, különösen az aktivitási ráta tekintetében Magyarország nem tudott kitörni az EU-országok sereghajtóinak mezőnyéből: az ILO-OECD definíció szerint mért munkanélküliség kedvező szinten alakul ugyan, de ezt nem a magas foglalkoztatás, hanem a munkában nem állók különösen alacsony álláskeresési aktivitása magyarázza. Az elmúlt öt évben számos, a munkakínálat növelését célzó - esetenként radikális - intézkedés született. Egyidejűleg jó néhány, a foglalkoztatást (valószínűleg) korlátozó intézmény és gyakorlat maradt fenn. Magyarország EU-taggá válásakor ugyanakkor elkötelezte magát az európai foglalkoztatáspolitikai priorítások átvétele mellett, melyek érvényesüléséről időszakonként be is számoltatják.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium megbízásából lebonyolított kutatási program fő feladata, hogy átfogó értékelést nyújtson a magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt öt évéről. A vizsgálat alapvető eleme a nemzeti foglalkoztatáspolitika és az európai prioritások értékelése, annak elemzése, hogy az Európai Unió gazdaságpolitikai és foglalkoztatási irányelvei miként viszonyulnak egymáshoz, valamint a nemzeti akcióprogramokhoz. Ehhez kapcsolóik a foglalkoztatáspolitika hazai intézményi kereteinek értékelése. A projekt másik alapvető célkitűzése a hazai szakpolitikák vizsgálata és értékelése. Utóbbi rámutat a foglalkoztatáspolitikának azon stratégiai prioritásaira, amelyek foglalkoztatási helyzetünk sajátosságaiból fakadnak. A kutatás egyidejűleg felhívja a figyelmet a megfelelő adatok, illetve a folyamatos hatáselemzés hiányára is.
A projekthez kapcsolódó linkek: A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kontextusában Összegzés és javaslatok Zárótanulmány
|
Megbízó:. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Kutatásvezető:. Köllő János (MTA KTI)
|


A kutatási program feladata az, hogy tárja fel az európai integrációs folyamat hatását a vállalati szektorra. Ennek eredményeképpen járuljon hozzá a versenypolitikáról szóló általános vitához és különösen pedig az EU-val kapcsolatos speciális kérdések megvitatásához.
A vállalati verseny hat a munkavállalókra és belyásolja a versenyről általában kialakuló véleményeket is. Elősegítheti vagy akár akadályozhatja is gazdaságpolitikai döntések meghozatalát, amelyek visszahathatnak magára a versenyre is. A kutatás ennek megfelelően nemzetközi összehasonlítások segítségével vizsgálja a csatlakozó országokban a piaci szereplők reakcióját a verseny alakulására, illetve azt, hogy ezek a szereplők hogyan segítik elő vagy akadályozzák a szerkezeti reformlépések megtételét, a társadalmi átalakulás költségének csökkentését.
A verseny általában a külföldi szereplők közvetőtésével jelenik meg a belföldi piacon. A kutatás kiterjed annak vizsgálatára, hogy a transznacionális vállalatoknak van-e a belföldi gazdaságra gyakorolt átterjedési hatása és az milyen követitő csatornákon keresztül jut érvényre.
A kutatás legérdekesebb kérdése a munkapiac és a verseny közötti kapcsolat. Várható, hogy az erős vállalati verseny és a munkapiac közötti kapcsolat csatlakozó országokra jellemző sajátosságait tárjuk fel. A dezaggregált szinten folytatandó vizsgálatok eredményei alapján a a verseny foglalkoztatásra és bérre gyakorolt makroszintű hatását elemezzük. A munkapiac különböző szegmenseinek vizsgálata alapján következtetünk az aggregált munkapiacnak a felzárkózási folyamat során várható változásának irányára. Ez segíthet az oktatási reformok alapvető szempontjainak kialakításánál, lehetővé teszi a szerkezeti átalakulásnak a szakképzettség várható alakulására vonatkozó elképzelések megfogalmazását. A csatlakozó országokban a vidéki foglalkoztatási problémák - az általános foglalkoztatás alacsony és ugyanakkor a mezőgazdasági foglalkoztatás viszonylag magas szintje - sajátos megoldási technikák alkalmazását követeli meg, amennyiben ezek az országok a Lisszabonn-2000 rendkívül nagyratörő foglalkoztatási szintje közelébe akarnak jutni. A nemzetközi összehasonlítások abban is segíthetnek, hogy a foglalkoztatási politikák hatását elválasszuk a gazdasági átmenet általános hatásaitól.
A kutatás általánosságban is foglalkozik azzal az EU-ra és a csatlakozó országokra nézve is fontos gazdaságpolitikai vitával, amely az EU-piacok további liberalizációnak hatását és társadalmi költségeit veszi szemügyre, ugyanakkor elsősorban ennek a hosszú távú hatásait próbálja felmérni és nem a szokásos rövid távú szociálpolitikai kérdéseivel kíván foglalkozni. A növekvő szegénységet és jövedelemkülönbséget két szempontból elemezzük: a társadalmi-gazdasági átmenet illetve a múlt öröksége felől nézve. Az európai integráció hosszú távon kedvező választ adhat ezekre a kérdésekre, ugyankkor sajátos társadlompolitikai lépések szükségesek ahhoz, hogy a rövidtávú feszültségek valamelyest oldódjanak.
Végül, a verseny és annak érzékelése közötti kapcsolat vizsgálata kétféle eredményt adhat. Egyrészt a verseny, a jövedelemdifferenciálódás és a szubjektív jólét közötti kapcsolat feltárása, másrészt az egyéni magatartási minták, attítűdök megértése a versennyel, a jövedelemeloszlással és annak változékonyságával összefüggésben. Mindezek együttesen járulhatnak hozzá ahhoz, hogy megértsük az integrációs folyamattal járó alkalmazkodás során kialakuló minták és várakozások természetét.
A projekthez kapcsolódó linkek:
A COMPPRESS honlapja
|
Koordinátor: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kutatásvezető: Halpern László Partnerek: Centre for Economic and Strategic Research (Bulgária) Fédération pour la recherche économique et financiere (Franciaország) Institute for Economic Research (Szlovénia) Leverhulme Centre for Research on Globalisation and Economic Policy, University of Nottingham (Egyesült Királyság) Romanian Centre for Economic Modelling (Románia)
|